2013. április 22., hétfő


Itt van áprilishuszonkettedike
De azt nem tudom sejtitek e
Hogy a Föld napja mellett
A Csilla név ma fölsejlett

Ugyan is ma van nevének napja
Annak ki e verset kapja.
Ő nem más,mint az édesanyám
A legragyogóbb,a tavasz e napján.

Csodásabb mint bármi más
Övé a legjobb krumplipaprikás
Nincsen semmi,amit meg ne sütne
Erről bárki meg is esküdne!

Kreatív, gyönyörű, mindenhez ért
Annyi dolog van amelyekért
Hálás lehetek neki én és más
Nem elég hozzá e macskakaparás.

Egy szuperhős anyukám van nekem
Olyan mint Ő,sehol nem terem.
Neki boldog névnapot kívánok
Az égbe érte köszönömöt kiálltok!



Nagyon szeretlek anyu! Boldog boldog névnapot!

2013. március 15., péntek

Találkozás

Mikor felkeltem, Ő már ott ült
A zöld háttér és beszűrődő éjjel között.
Egy pillanatra szívem kihűlt,
Ott tornyosult a néni fölött.

Eljött érte a Halál. Személyesen.
S a nő mit sem sejtve aludt,
Álmodott épp kedélyesen,
Tán emlékeitől szabadult.

"Kedves nő volt." Mondtam.
"Két hete egy teremben fekszünk,
Előtte máshol voltam,
De vele jól kijöttünk."

A lelkem részvéttel volt tele,
Tudtam, hamarosan elviszi a halál
De azt nem,hogy én is találkozom vele
És hogy ilyen hamar rá talál.

"Kedves asszony? Kérdezte.Kitartó!
Küzd a betegséggel évek óta
De neki még zárva az ajtó.
neki még nem szól égi nóta.

Érted jöttem. Fogd a kezem,
Gyere." Mondta,de nem mozdultam
Forgott a világ,sajgott a fejem
Erre aztán nem gondoltam.

"Nem mehetek! Értsed meg!
Rengeteg dolog vár még rám.
Az egész testem remeg
Fiatal vagyok még hozzád."

"Rendben van. kapsz egy évet.
Ha az alatt teljesíted egy álmod
Várhat rád szép,hosszú élet,
Ellenkező esetben nincs mit várnod.

Ez a nagy baj az emberekkel.
nem él igazán,meghalni retteg."
Szólt,majd eltűnt a sötéttel.
Ötven éve így mentett meg.

női sirám

Sírtam azokért,kik nem szerettek
Bánatomon csak nevettek
S egy perc alatt elfeledtek.

Olyanokra vágytam,kik nem láttak
De titkon mindig mást kívántak
És velem csak játszani imádtak.

Én mindig vak és süket voltam
Mi igaz volt,azt csak álmodtam,
Hogy nem szerettek,nem gondoltam.

Mostanában már boldog vagyok
Nekem a szürke eső is ragyog
Tudom,kik eldobtak,ők a vakok.

ez nem Dízni

Szeretem a mesénket
Imádok benne tündér lenni
Felhőkön kézen állva
Napfényt és esőt enni

Röpülni,szállni magasan
Zuhanni is akár,
Földet érni porosan
Veled az sem fáj

Mindennap megszületünk,
Mint egy főnixmadár
majd tűzként elégünk
Amint a nap leszáll.

Mi vagyunk a levegő,
A fény, és a sötét,
Az ember,ki merengő,
Ki gyilkol,ki megvéd

Egy napja élünk
A világ kezdete óta
Semmitől sem félünk,
Mert óv angyali nóta

Én értem...

Én értem miért félsz.
A világ cserbenhagy
s te még remélsz,
ha meleg van,ha fagy.
Mindent eldobtál
Téged is elhagytak
Mit gyermekként vártál
Egy jobb korban ragadtak.
Tudom miért hiszed,
Hogy adósod Isten,
Hogy még sokra viszed
Bár lehetőséged nincsen.
Igazad van,te magányos
Árva lelkű barátom.
A bűn ugyan ragályos
De én kerülöm,ha látom.
Bízz magadban,és másban,
Higgy a szeretetben,
Erőben,haladásban
És minden emberben.
A világ változik.
Hol jó,hol rossz irányba.
De az ember,ki bízik
Tán nem remél hiába

talány

Hatással voltál rám
megváltoztam,azt hiszem.
Ez egy talány
de válasz nincsen.
Mi van benned
mely ennyire más
miért kell ilyennek lenned,
s ezért ki a hibás?
Vonz a jelenléted
érdekel minden
mi megindít téged.
Eszem nincsen.
De véget fog érni
remélem nemsokára
bár tudom meglesz az ára.
A tudat,hogy élsz
belém ivódott rendesen
és bárhová mész
emléked kísért kedvesen.
Hogy áltatom e magam
vagy tényleg véget ér?
Nem tudja agyam
de szívem még remél.

2013. január 27., vasárnap

Lázálom

Nálad Jártunk. Előtte rég láttalak.
A levegőben elhasznált
szeretkezések szaga volt.
Rajtad fehér atléta,
fekete mellény,
de a fehéren vörös vérfolt.
Téged nem zavart,hát engem se.
Boroztunk,nevettünk,
már a nap is lement,
és észre sem vettük,
hogy titokban a múlt bejött,
és legyőzte a jelent.
Fiatalok voltunk újra.
Üdék és szabadok.
A szemedből eltűnt
minden tapasztalat.
A tagjaimból elszállt
minden bánat,
A Hold ártatlanra világított
minket,mint a szűz havat.
A szerelem játszott akkor velem,
megmutatta mennyire vak,
És elfelejtette velem,
Hogy már évek óta halott vagy.

Azt hiszem

Azt hiszem, hogy szerettelek
És te is még szerettél
Azt hiszem,hogy kerestelek,
Te pedig Rám leltél
Azt hiszem felkavartál
Én pedig megnyugtattalak
Azt hiszem felkeltettél
Én meg elringattalak.
Azt hittem komoly volt
De te csak játszottál
Azt hittem fontos vagyok
De te csak bántottál.

Majd egyszer

Majd egyszer elmondom
És megértesz mindent
És ha egyszer megtudod
Majd másképp látsz minket

Majd egyszer átérzed
Min mentem keresztül
És ha majd fáj neked
Bennem tán csendesül