2013. január 27., vasárnap

Lázálom

Nálad Jártunk. Előtte rég láttalak.
A levegőben elhasznált
szeretkezések szaga volt.
Rajtad fehér atléta,
fekete mellény,
de a fehéren vörös vérfolt.
Téged nem zavart,hát engem se.
Boroztunk,nevettünk,
már a nap is lement,
és észre sem vettük,
hogy titokban a múlt bejött,
és legyőzte a jelent.
Fiatalok voltunk újra.
Üdék és szabadok.
A szemedből eltűnt
minden tapasztalat.
A tagjaimból elszállt
minden bánat,
A Hold ártatlanra világított
minket,mint a szűz havat.
A szerelem játszott akkor velem,
megmutatta mennyire vak,
És elfelejtette velem,
Hogy már évek óta halott vagy.

Azt hiszem

Azt hiszem, hogy szerettelek
És te is még szerettél
Azt hiszem,hogy kerestelek,
Te pedig Rám leltél
Azt hiszem felkavartál
Én pedig megnyugtattalak
Azt hiszem felkeltettél
Én meg elringattalak.
Azt hittem komoly volt
De te csak játszottál
Azt hittem fontos vagyok
De te csak bántottál.

Majd egyszer

Majd egyszer elmondom
És megértesz mindent
És ha egyszer megtudod
Majd másképp látsz minket

Majd egyszer átérzed
Min mentem keresztül
És ha majd fáj neked
Bennem tán csendesül